Európai Unió

Az európai uniós Alapokról

Az európai uniós alapok csoportra oszthatóak:

  1. beruházási és strukturális alapok
  2. kezdeményezések és programok
  3. azon alapok, melyek a ’harmadik világ ’ országait támogatják

Az első két típus szétosztása az Európai Unión belül a harmadik az Európai Unió területén kívül történő tevékenységeket finanszírozza.
Az európai uniós büdzséből történő finanszírozás többféle típusú lehet, melynek megszerzéséért többszereplős verseny alakult ki. Ezeket a támogatási alapokat uniós pályázati kiírásokon keresztül ítélik oda.

Az Európai Unió régiói

Az Európai Unió 271 régiója eltérő gazdasági és társadalmi helyzettel rendelkezik. Az Európai Unió kohéziós politikája célul tűzte ki az eltérések redukálását a versenyképesség, munkahelyteremtés, és a fenntartható és befogadó gazdasági növekedés támogatásán keresztül. Azért, hogy ezeket a célokat mielőbb megvalósítsa az elkövetkezendő 7 évben 325 milliárd eurót (az Európai Unió költségvetésének több, mint felét) fekteti be a pályázati rendszerbe.

Az Európai Unió régiói - ahol az uniós pályázatok megvalósulnak

Az uniós pályázatok célja: az európai régiók, a polgárok és a gazdaság szereplőinek fejlesztése

Az Európai Unió összes régiója részesül a kohéziós politika finanszírozásából, bár a büdzsét az adott régió fejlettségi szintje alapján határozzák meg. Az ehhez való elkülönítéshez különböző kategóriákat hoztak létre az Európai Unión belül: kevésbé fejlett, átmeneti és fejlett régiók. A beruházásokat – a költségvetés mintegy 80%-át – a kohéziós politika az EU legszegényebb régióiban valósítja meg. 3 alapból épül fel a kohéziós politika: az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból, melyekből a Magyarországon a Széchenyi 2020 program keretében megjelenő uniós pályázatok nagy részét is finanszírozzák.
Ezeken felül az ESB alapok finanszírozzák az Európai Területi Együttműködést (ETC) és az Európai Unió területfejlesztési mechanizmusait, amelyek az Európai Unió kohéziós politikájának szerves részét képezik.

Uniós pályázatok és az Európai Unió céljai

Az Európai Unió számos projekt megvalósítását dotálja és támogatja uniós pályázatokon keresztül, elsősorban az alábbi területeken:

  • kutatásfejlesztés és innováció,
  • mezőgazdaság és vidékfejlesztés,
  • foglalkoztatás és társadalmi befogadás,
  • regionális és városfejlesztés,
  • tengerügyi és halászati politika,
  • humanitárius segítségnyújtás

Az uniós források kezelése

Az Európai Unió szigorúan szabályozza és ellenőrzi a források felhasználását (az uniós pályázatokon keresztül), hogy érvényesüljön az átláthatóság és elszámolhatóság elve. A 28 európai uniós biztosból álló testület politikai felelősséget gyakorol azért, hogy az uniós pénzeszközök használata szabályszerűen menjen végbe. Az uniós pályázati támogatások döntő többségét a kedvezményezett tagállamok kezelik, az adott tagállam kormánya felel az összes ellenőrzésért, beleértve az éves ellenőrzés lebonyolítását. Az uniós költségvetés több mint 76%-ával az ún. megosztott irányítás keretében az Európai Bizottság együttesen gazdálkodik a regionális és tagállami hatóságokkal az 5 nagy pénzalap felhasználásával.

Az Európai Unió által finanszírozott uniós pályázatok számtalan lehetőséget teremtenek a hazai  vállalkozások és szervezetek számára.

Az Európa 2020 stratégia végrehajtását segítő alapok:

  1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA- regionális és városfejlesztés),
  2. Európai Szociális Alap (ESZA- társadalmi befogadás és jó kormányzás),
  3. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap,
  4. Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája),
  5. Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Az Európai Unió a fennmaradó pénzforrást direkt módon kezeli.

Finanszírozási formák az Európai Unióban:

  1. Támogatás – az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos konkrét projektek megvalósítására. A támogatás odaítélése uniós pályázatokon történik. Az EU finanszírozza a költségek egy részét, a fennmaradó részt más forrásokból kell előteremteni (Magyar Állam, etc.)
  2. Szerződések – ezek az Európai Unió intézményei között köttetnek, abból a célból, hogy az Unió megvásárolja a működéséhez nélkülözhetetlen árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat. Példaként említhetők a következő célból kötött szerződések: tanulmányok készítése, képzés, illetve konferenciaszervezés biztosítása, informatikai termékek beszerzése. A szerződések odaítélése ajánlati felhívás közzétételével induló eljárás útján valósul meg.

Az Európai Unió közzéteszi a világhálón azon kedvezményezettek nevét, amelyek a nem uniós országok számára elkülönített forrásokból részesülnek támogatásban.

Uniós finanszírozás igénylése kisvállalkozásoknak

A kisvállalkozások hitelek, támogatások és pénzügyi garanciák formájában juthatnak az Európai Unió forrásaihoz. Az uniós támogatás közvetlen pénzügyi segítséget jelent, a finanszírozás egyéb formái a tagállamok által irányított programok keretében mennek végbe (Lásd: Széchenyi 2020 program).

Nem kormányzati és civil szervezetek uniós támogatása

Finanszírozásra való jogosultsága a nem kormányzati és civil szervezeteknek is van abban az esetben, ha az európai uniós szakpolitikai területeken belül fejtik ki tevékenységüket, és nonprofit alapon működnek.

Az elnyert uniós pályázati támogatás felhasználása

2014 októberében Magyarország a második legnagyobb támogatást nyerte el az Európai Unió 28 tagállama közül pályázati konstrukcióban, így a 2014-2020-as tervezési időszakban bőséges forrás áll a hazai kis-, közép- és nagyvállalkozások, nonprofit szervezetek és egyéb intézmények rendelkezésére. Ennek, több mint felét (60%) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, előre jelezve ezzel egy olyan paradigmaváltást, amely a forrásokat közvetlenül a gazdaságfejlesztésbe invesztálja. A hazai vállalkozások nyertes uniós pályázatokkal juthatnak hozzá az Európai Unió ezen forrásaihoz.
2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintot a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitásra költhetünk majd sikeres uniós pályázatok megvalósításával (amely a rendelkezésre álló források, több mint negyede). Több mint 1100 milliárd forintot – a keret 15,46 százalékát – a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására fordítják majd a Széchenyi 2020 program uniós pályázatain keresztül.

A fenntartható közlekedés előmozdítására is jelentős összegeket költhet Magyarország a 2020-ig tartó időszakban uniós pályázatok keretében (közel 900 milliárd forintot), amii szintén elősegíti a gazdasági infrastruktúra fejlesztését.
Kiemelt célja még az Európai Uniónak az energiahatékonyság, amelyet alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdításával segítenek a különböző uniós pályázatok (800 milliárd forint), valamint az innováció erősítése, amelyet a kutatásfejlesztésre és technológiai fejlesztésre kiírt pályázatokkal segítenek (700 milliárd forintot is meghaladó összegben)

Pályázattípusok az Európai Unióban:

  1. Telephelyvásárlás, telephelyfejlesztés
  2. K+F
  3. Eszközbeszerzés
  4. Foglalkoztatás és képzés
  5. Információs technológia fejlesztés (IT)
  6. Megújuló energia és energiahatékonyság

Uniós pályázati eljárásrendek:

  1. Kiemelt eljárás (közszféra projektjei): Nincs verseny közfeladathoz kapcsolódó fejlesztés esetén, ha végrehajtása kormányzati kijelölés, vagy jogszabály alapján történik.
  2. Standard eljárás (eddigi pontozásos pályázati rendszerként volt ismert): A versenynek van hozzáadott értéke (pl. innováció), ez a klasszikus versenyalapú pályázat
    (Nem mentőöv az EU támogatás csak kiegészítés)
  3. Egyszerűsített eljárás (új): Könnyített biztosítéknyújtási rendszer: gyors kiválasztás, amely objektív szempontok alapján történik